Kisebb koromban az egyik kedvenc sütim Anya almás Duna-hullámja volt. Vaníliás-kakaós alap, puha almadarabok és habkönnyű vajas krém, csokimázzal a tetején, oh la la...
Bár ezer éve nem ettem ilyen sütit, mióta érik a kertben az alma, csak arra tudtam gondolni, hogy tudnám én ezt reprodukálni…
Néhány napja hátramentem a kertbe (1400 négyzetméter, szóval nem mindig jutok el a végéig), és leesett az állam, hogy mennyi szilva van az egy szem fánkon. Lelki szemeim előtt már láttam a napokig tartó lekvárfőzést - mert nekem ugye az Alföld közepén is otthoni, szatmári szilvalekvárt kell…
